|
|
|
|
A vízkutak típusai |
Kutak osztályzása a vízadó réteg
szerint:
1. Talajvízkutak
2.
Rétegvízkutak
Alapvetõ kérdés az, hogy a vizet háztartási célra, tehát
ivóvízként, vagy pedig öntözéshez, igénytelenebb állatok tartásához kívánjuk
használni. Ugyanis míg az utóbbi igények kielégítéséhez elegendõ a gyengébb
minõségû talajvíz, addig ivóvízként réteg-, vagy karsztvíz felhasználása
ajánlott.
|
Kutak osztályzása kivitelezésük technológiája szerint:
1.
Ásott kút
2. Fúrt kút
3. Vert kút
Ásott
kút
|
|
Ásott kutat csak kis mélységig lehet készíteni, ezért csak a talajvizek
kitermelésére alkalmas. Elöállításuk költséges, vízhozamuk bizonytalan,
vízminöségük megkérdöjelezhetö.
Az ásott kutak többnyire nem érik el a vízadóréteg alját, ezért tökéletlen
kutaknak is nevezzük õket. Ebbõl kifolyólag vízhozamuk a több mint 1 méteres
átmérõ ellenére messze elmarad a fúrt kutaktól. |
Fúrt kút |
|
A technológiák fejlödése és a gépesítés a kutak készítését is
forradalmasította, kutak ma már szinte kizárólag fúrással készülnek.
Fúrt kutak készülhetnek pár centistöl több méteres átméröig, alig tíz
méterestöl akár tízezer méteres mélységig. Különbözö, a talajszerkezettöl
függöen a kívánt vízhozam, vagy a vízminöség szerint más más átméröjü illetve
mélységü kút kerül kialakításra, amelyek különbözö technológiával készíthetök
el.
Egy szakszerüen kivitelezett fúrt kút hozama évtizedeken keresztül
állandó, vízminösége megfelelö. Költségvonzata töredéke egy hasonló
paraméterekkel rendelkezö ásott kútnak.
Nem elhanyagolható az sem, hogy
fúrt kút a környezettöl elzárható, állatok, növények, emberek nem tudnak
beleesni. |
A fúrt kutak egy különleges alfaja a vert kút.
Vert kutak kis vízhozamok kielégítésére alkalmasak, a közetek nem
lehetnek kemények, ismert kell hogy legyen a vízadóréteg elhelyezkedése, a kis
átmérö miatt búvárszivattyú alkalmazása nem lehetséges, a hiányzó kavicsszürö
miatt elhomokosodásra, teljesítménycsökkenésre hajlamos. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|